A COVID-19 időszak óta változtak a gyermekkori fertőző betegségek. A gyerekek gyakrabban betegszenek meg. A betegségeknek gyakrabban alakul ki ritka megjelenési formája vagy szövődménye. Többek között megszaporodtak a skarlátos tünettel jelentkező beteg gyerekek is.
A skarlát a Streptococcus pyogenes (vagy “A” csoportos Streptococcus) baktérium által okozott fertőzés egyik legenyhébb szövődménye. A S. pyogenes baktérium gyakran tünetmentes hordozást, esetenként torokgyulladást okoz. Az “A” csoportos Streptococcus okozta torokgyulladás a legtöbb esetben önmagát limitáló jelenség, 2-5 nap alatt a tünetek kezelés nélkül is javulnak, majd megszűnnek. Az antibiotikum kezelés lerövidítheti és enyhítheti a betegség lefolyását, valamint a szövődmények kialakulásának esélyét is csökkenti.
A Streptococcus pyogenes okozta torokgyulladást segít elkülöníteni a vírusos torokgyulladástól a vírusfertőzésre utaló tünetek hiánya (nincs: köhögés, orrfolyás, rekedtség, kötőhártya gyulladás (piros szem), afták a szájban, hasmenés). Gyakran együtt jár a betegség fájdalmas, jelentősen megnagyobbodott állkapocs szögleti nyirokcsomókkal és lázzal. A mandulákon tüszők jelenhetnek meg, a lágy szájpadon néha kis pontszerű bevérzések láthatóak. A Streptococcus gyorsteszt és a torokváladék leoltás segíthet a diagnózisban, de fontos észben tartani, hogy a 3-15 év közti gyermekek egyötöd része tünetmentes hordozója az “A” csoportos Streptococcusnak, mely betegséget náluk nem okoz. Így a tesztek eredményét a tünetek tükrében érdemes vizsgálni. Ugyanígy, sok más betegség is okozhat a tüszős mandulagyulladáshoz hasonló tüneteket (pl. COVID-19, mononucleosis).
Az “A” csoportos Streptococcus fertőzés sokféle szövődményt okozhat, köztük skarlátot is. A skarlát tünetei általában torokgyulladással együtt jelentkeznek. A bőrtünetek a Streptococcus pyogenes által termelt toxinra adott válaszreakcióként alakulnak ki. A bőrön összefolyó, apró (1-2 mm-es), nyomásra elhalványuló, kissé kiemelkedő kiütések jelennek meg. A bőrjelenség általában a hónaljban és a lágyéktájon kezdődik és onnan terjed a törzs és végtagok felé. A száj körüli területet megkíméli (száj körüli “fehér” terület) és kísérheti piros, “dudoros” nyelv is (“málnanyelv”). A tenyereken és a talpon nincs kiütés, ezekről a bőr utólag időnként lemezesen lehámlik. A kiütés a hajlatokban és a nyomásnak kitett területen fokozottabban, akár vonalszerűen is jelentkezhet.
A betegség diagnózisát a gyermekorvos a kórtörténet és a tünetek alapján állítja fel. A diagnózist a torokváladék vagy a streptococcus teszt megerősítheti, de erre általában nincs szükség a tipikus tünetek miatt. A kórkép kezelése antibiotikummal történik. Az antibiotikum kezelés megkezdését követően 24 óra múlva már nem fertőz a beteg gyermek. Amint jól van, közösségbe mehet, de az antibiotikum kúrát végig kell szedni 10 napon át a további szövődmények elkerülése érdekében. A fertőző, még 24 órája antibiotikummal nem kezelt gyermek közösségbe ne menjen. Más “karantén” előírás nincs, és a kontaktoknak sincs szüksége se karanténra se kezelésre. Ha megbetegszik egy kontaktszemély, a kezelőorvosnak érdemes megemlíteni, hogy skarlátos beteggel érintkezett. Mivel a betegség antibiotikummal gyorsan és könnyen gyógyítható, szerencsére aggodalomra nincsen ok a közösségben észlelt skarlátos megbetegedés esetén sem.
Források:
UpToDate – Complications of streptococcal tonsillopharyngitis
UpToDate – Group A streptococcal tonsillopharyngitis in children and adolescents: Clinical features and diagnosis
UpToDate – Treatment and prevention of streptococcal pharyngitis in adults and children