Kezdődik az iskola – mire készüljünk?
Az ősz közeledtével a boltokban megsokasodnak az iskolatáskák és a füzetek. Az én honlapomra pedig felkerül néhány tanács az iskoláskorú gyerekek védelméről.
1. D-vitamin pótlás
A megfelelő D-vitamin ellátottságnak nagy szerepe van az immunrendszer megfelelő működésében. Sajnos a házi gyermekorvosi praxisban nem kérhetünk D-vitamin szint ellenőrzést, ezt a szülő magánlaborban, fizetős úton tudja kérni. Sajnos azonban a visszaérkező adatok alapján a gyerekek 80%-a D-vitamin hiányban szenved – sokszor az ajánlott életkornak megfelelő pótlás mellett is!
Nagyon fontos, hogy a rizikócsoportba nem tartozó gyerekek legalább novembertől áprilisig az életkornak megfelelő D vitamin pótlást megkapják. A rizikócsoportba tartozó gyermekeknek (sötétebb bőrszín, túlsúly, krónikus betegség, gyakori megbetegedések, izomgyengeség, epilepszia elleni gyógyszer szedése) eleve magasabb pótlásra van szükségük. Nekik az életkornak megfelelő minimum pótlást egész évben lehet adni, ősszel-télen pedig a lentiek szerinti emelt, biztonságos dózist érdemes adni. Ha a gyermek kevés időt tölt a szabad levegőn, vagy nem süt a nap több napon át, szintén lehet pótlást adni.
A pótlás Magyarországon ajánlott mennyisége: 1 éves korig 400 E/nap, 1,5-6 éves korban 400-1000 NE/nap (rizikócsoportban 1000-2000 NE/nap), 6-18 éves korban 1000-2000 NE/nap (rizikócsoportban mennyiség nincs megadva, de az amerikai UpToDate adatai szerint ebben a korcsoportban a 3000 NE/nap biztonságos dózis), felnőtteknél 2000-4000 NE/nap. A brit NHS ajánlás szerint a biztonságos pótlás felső határa egy éves korig 1000 NE/nap, 1-10 éves kor közt 2000 NE/nap.
A D-vitamin immunrendszerrel összefüggő hatásairól bővebben itt olvashatnak:
2. Vashiányos vérszegénység szűrése
A vashiányos vérszegénység többek közt a gyermekek növekedésére, fejlődésére, és az immunrendszer működésére is negatív hatással van. Fennállása gyakori, lassabban múló, súlyosabb fertőzésekhez vezethet. Ha a gyermek sokat volt beteg az előző őszi-téli szezonban, javasolt a vashiányos vérszegénység szűrése. Erre van lehetőség a rendelőnkben is, egyes korcsoportoknak ingyenesen is. A vérkép automata 4 csepp vérből meghatározza a megfelelő adatokat. A praxisunka tartozó 6-12 hós csecsemőknek és a 10-18 éves lányoknak a szűrés ingyenes (ezt a Norma Instruments támogatja). (Azért ezeknek a csoportoknak támogatott, mert náluk az átlagnál is gyakoribb a vashiányos vérszegénység előfordulása). Erre telefonon vagy online tudnak időpontot foglalni a “Személyes konzultáció” vagy a “Védőoltás,…” időpontot választva.
3. Meningococcus elleni oltások
A meningococcus fertőzés sajnos igen veszélyes. Ha gennyes agyhártyagyulladás alakul ki, a halálozás kezelés nélkül gyakorlatilag 100%. Korai felismerés esetén is 10% körüli sajnos a halálozás esélye, és magas százalékban maradhat vissza a gyógyultaknál is bénulás, látás- vagy halláskárosodás.
A 2020/2021-es epidemiológiai évben a Népegészségügy jelentése szerint a halálozás az invazív meningococcus fertőzések esetén 18,2 %-nak bizonyult. A halálos kimenetelű megbetegedések hátterében C (50%) és B (50%) szerocsoportú Neisseria meningitidis okozta fertőzés állt. A halálos kimenetelű megbetegedések háromnegyede a csecsemőket érintette, a többi a 25-28 évesek közül került ki. A B szerocsoportú megbetegedések halálozása 40%-nak, a C szerocsoportú megbetegedések halálozása 16,7%-nak bizonyult.
Szerencsére a beadott védőoltások növekedésével az invazív meningococcus fertőzések száma csökken. Az utóbbi években a B szerocsoportú eredet volt a leggyakoribb (ami ellen a Bexsero véd). A Népegészségügy 2020/2021-es jelentésében azonban a Bexsero felvételének növekedésével a B szerocsoportos esetek lecsökkentek, és ismét a C csoportos eredet volt a magasabb (ami ellen a NeisVac-C és a Nimerix – többek közt – véd).
A fertőzések korcsoportos eloszlása szerint két életkori csúcs van az invazív meningococcus fertőzésekben. A leggyakoribb 1 éves kor alatt, de 2 éves korig is még gyakrabban fordul elő a betegség. A második életkori csúcs 15-18 éves korban van a gyerekek közt.
Sajnos a most 15 éves és annál idősebb gyerekek Bexserot általában még egyáltalán nem kaptak, néha még C csoportos meningococcus elleni oltást sem. Az ő esetükben kifejezetten javasolt a védőoltás felvétele még az ősz kezdete előtt, vagy az ősz folyamán, minél hamarabb.
Erről itt is olvashatnak:
4. Influenza elleni oltás
Kevesen tudják az influenzáról, hogy az nem egy ártalmatlan szezonális nátha. Jobb esetben is egy több napon – akár egy héten át – tartó, magas lázzal járó légúti betegség. A szövődmények aránya is magas. Leggyakoribb szövődményei közé tartozik az aszthma fellángolása, a tüdőgyulladás és a gennyes középfülgyulladás.
Szerencsére évről évre többen veszik fel az influenza elleni védőoltást. Tavaly oltottuk először olyan mennyiségben, hogy a különbség látható volt. Februárban, amikor az influenzajárvány tetőzött, az oltott betegek nem jöttek le betegséggel a rendelőbe.
Bizonyos kockázati csoportokban az oltás felvétele mindenképpen javasolt. Magas kockázatnak számít a krónikus betegség, várandósság, aszthma, túlsúly. 6 hónapos kortól már lehet oltani influenza ellen. Novemberben érkezik a patikákba az adott évre optimalizált oltóanyag. A krónikus betegeknek ingyen jár a védőoltás a háziorvosi rendelőben.
Erről itt is olvashatnak: https://drschulerzsofia.hu/2022/11/13/mindig-beteg-a-gyerek-megelozes-5-lepesben/
Források:
www.nhs.uk/conditions/vitamins-and-minerals/Vitamin-d/
www.antsz.hu/data/cms101420/Tajekoztato_a_mening_epid__2020_2021_szezon.pdf
Hum Vaccin Immunother. 2021; 17(6): 1858–1866. Risk factors for invasive meningococcal disease: a retrospective analysis of the French national public health insurance database, Muhamed-Kheir Taha,a Catherine Weil-Olivier,b Stéphane Bouée,c Corinne Emery,c Gaëlle Nachbaur,d Céline Pribil,d and Véronique Loncle-Provotd
