2022. áprilisban új magyar ajánlás jelent meg a D-vitamin pótlásról, és a vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében. Az alábbiakban olvashatnak egy összefoglalót az ajánlásról.
A D-vitamin szint javasolt normál tartománya, javasolt pótlás
Magyarországon a D-vitamin hiány rendkívül gyakori, főleg tél végére. A javasolt normál tartomány 75-125 nmol/L. Elégtelen D-vitamin szintről beszélhetünk 50-75 nmol/L közti értékeknél, és hiány állapotról 50 nmol/L vérszint alatt. D-vitamin szint vizsgálatra házi gyermekorvos nem adhat beutalót, de magánlaborokban elvégzik a vizsgálatot.
A D-vitamin hiány megelőzésére életkor szerint az alábbi D3-vitamin dózisok javasoltak jelenleg Magyarországon. A gyermekeknek életük második nyaráig minden nap D3 bevitele szükséges. Ennél idősebb korban mindenkinek novembertől márciusig (vagy más napfény szegény időszakban is) javasolt a D3 vitamin napi szintű bevitele az alábbiak szerint:
- 1,5 év alatt: napi 400-500 NE (biztonságosan bevihető felső határ napi 1000 NE)
- 1,5-6 éves kor: napi 400-500 NE (biztonságosan bevihető felső határ napi 1000 NE)
- 1,5-6 éves korban rizikócsoportban (sötétebb bőrszín, túlsúly, krónikus betegség, gyakori megbetegedések, izomgyengeség, epilepszia elleni gyógyszer szedése): napi 1000 NE (biztonságosan bevihető felső határ napi 2000 NE)
- 6-18 éves korban: napi 1000 NE (biztonságosan bevihető felső határ napi 2000 NE)
- Felnőttek: napi 2000 NE (biztonságosan bevihető felső határ napi 4000 NE)
A napfény, étrend és betegségek hatása a D-vitamin szintre
Pusztán napfénytől D-vitamin túlkínálat nem alakulhat ki. Napfényes (UV B sugárzásban gazdag) napokon márciustól októberig a végtagokat és az arcot érő napi 15-30 perc napfény 10-16 óra közt elegendő a megfelelő D-vitamin szinthez. A fényvédő krémek gátolják a D-vitamin képzést, de a tavaszi-nyári hónapokban szükségesek a napégés és következményes idősebb kori bőrrák megelőzése céljából. A szolárium nem alkalmas D-vitamin képzésre, és nem javasolt a használata D-vitamin hiány megelőzésére. Pusztán étkezéssel sem lehetséges megelőzni a téli D-vitamin hiányt. A D-vitamin felszívódásához epesavak szükségesek, ezért epe- és májbetegségek károsíthatják a felszívódást. A D-vitamin mérgezés rendkívül ritka, felnőttekben tartósan bevitt napi 40.000 NE esetén észleltek mérgezést. Mindazonáltal felnőtteknek a napi biztonságosan bevihető mennyiséget napi 4000 NE-ben határozták meg.
A D-vitamin és a csont
D-vitamin hiányban a csont minősége súlyosan károsodik, ez fokozza a csontok törékenységét. A D-vitamin képzés idős korban jelentősen csökken, idős korban a hiányállapot rendkívül gyakori. Időskori csontritkulás esetén a D-vitamin pótlás csak megfelelő calcium ellátottság esetén hatásos a csontok egészségének helyreállításában.
Immunrendszer
A megfelelő D-vitamin szint elengedhetetlen az immunrendszer megfelelő működéséhez. D-vitamin hiányban a fertőzések elleni védekezés csökken, és az autoimmun betegségek (pl. gyermekkori cukorbetegség) megjelenésének kockázata nő.
Daganatos betegségek
Daganatos betegségben szenvedőknél a D-vitamin hiány megszüntetése előnyösen befolyásolhatja a halálozási kockázatot. A vastagbél daganatok kockázatát csökkenti a megfelelő vitamin szint. Menopauzában a megfelelő D-vitamin szint csökkenti az emlőtumor kockázatát.
A konszenzus nem említi, de sok kutatás folyik a D-vitamin szint és a méhnyakrák összefüggéseivel kapcsolatosan is. Egy 2017-es cikkben CIN1 stádiumú nők kétheti 50.000 NE-es D-vitamin pótlást kaptak 6 hónapon át. A vitaminnal pótolt nők csoportjában nagyobb arányban fejlődött vissza a méhnyakrák, mint a placebo csoportban. Sőt, a vitaminpótlás pozitívan hatott a cukoranyagcserét befolyásoló inzulin elválasztásra is.
Szülészeti és nőgyógyászati hatások
A meddőségben szenvedő nők esetén sokkal gyakoribb a D-vitamin hiány. A spontán terhesség kialakulásában és az IVF sikerességében is szerepet játszik a megfelelő D-vitamin szint. PCOS szindróma esetén csökkenti a vetélések számát és javítja a méh befogadó készségét a megfelelő D-vitamin ellátottság. A várandósok körében a D-vitamin hiány extrém gyakori, a várandósok 70%-a hiányban, 21%-a elégtelenségben szenved. Ez az állapot fokozza a vetélés, terhességi magas vérnyomás, terhességi cukorbetegség, kis születési súly, idő előtti burokrepedés, bakteriális vaginózis kockázatát. A magzat következményes D-vitamin hiánya gyermekkori asthma, skizofrénia, sclerozis multiplex, cukorbetegség és autizmus spektrum zavar kialakulásához vezethet. Menopausa után a megfelelő vitamin szint javítja a postmenopauzás tüneteket.
Endokrin-anygcsere hatások
Az 1-es tipusú cukorbetegség kockázatát növeli a kisgyermekkori D-vitamin hiány. Autoimmun eredetű pajzsmirigy betegségekben kerülni kell a D-vitamin hiány kialakulását, mert előnytelen a betegség lefolyása szempontjából.
A D-vitamin hiány pótlása
Akinek vérvétellel bizonyított hiányállapota van, telítő adag D-vitamin adásával vagy folyamatos pótlással szüntetheti meg azt. Telítő dózisként felnőttnek heti 2 alkalommal 30.000 NE D vitamin adható 5 héten át. A telítő dózis után fenntartó dózist kell alkalmazni (napi 2.000 NE vagy heti 14.000 NE vagy havi 2 alkalommal 30.000 NE). Telítő dózis, heti vagy havi adagolás nem alkalmazható várandósoknál.
Források:
UpToDate Vitamin D and extraskeletal health
