Sok gyermek küzd a lúdtalp (pes planus) okozta nehézségekkel, panaszokkal. Dr. Besze Tibor gyermek ortopéd szakorvost ( http://www.solemed.hu/gyermekrendeles/ ) kérdeztük a lehetőségekről a betegséggel kapcsolatban.
Mit jelent a lúdtalp?
A lúdtalpat a boka bedőlése és a láb boltozatainak süllyedése együttesen alakítja ki. Egyeseknél a boka bedőlése a jelentősebb, másoknál a hosszboltozati süllyedés kifejezettebb. Gyermekeknél a haránt lábboltozat süllyedése (ami a nagylábujj és a kisujj között van) még nem okoz panaszokat, ez a lábboltozatunk általában a serdülőkor végére alakul ki.
Miért és hogyan alakul ki az eltérés?
Ennek több oka is lehet. A lábboltozatok kialakulásának szempontjából legfontosabb a talp és a lábszár izomzatának megerősödése. A boltozatoknak lengéscsillapító hatásuk van a járásban. A lábunk szempontjából rossz környezetben élünk. Kevés lehetőségünk van a talp izomzatának erősítésére. Amikor mezítláb járunk a homokos strandon, mindannyian érezzük, hogy kapaszkodnak a lábujjaink és a talpunk. Markolja a lábunk a talajt. Kemény felszínen járásnál ez az izomműködés már sokkal kisebb mértékben van jelen. A kemény talaj ütése jobban érvényesül. Amikor valaki vékony talpú cipőben vesz részt egy városnéző túrán, biztosan megfájdul a talpa estére. Így az egyenes, kemény talajon járás nem segít a megfelelő izomzat kialakulásában. A genetika is számít. Az ember nem csak az arcát, de a lába és talpa formáját is örökli. Ha sok a lúdtalpas a családban, nagyobb eséllyel lesz a gyermek is az.
Hogyan előzhető meg a lúdtalp kialakulása?
Nem szabad feladni a bedőlő bokákkal és lapos talpakkal szembeni küzdelmet! Nyáron sokat kell mezítláb járatni a gyerekeket a homokos, füves, kavicsos, egyenetlen talajon. Így a láb izomzatát erősítő és a boltozatok kialakulását segítő izomműködés könnyen létrejön. Hideg időben pedig a lúdtalptornáknak és a lúdtalptorna-szőnyegeknek van fontos szerepe az izomzat erősítésében. Lúdtalptorna az interneten is található, de a Mackógyógytorna Lúdtalp ellen című könyv kézbe is fogható. Lúdtalptorna-szőnyegekből is nagy a kínálat. Lehet házilag is készíteni parafadugókból, műfűből, kavicsokból, de készen is vásárolható pl. a Muffik szőnyeg. A lényeg, hogy legalább két-három naponta 15-20 percet eddzék a talpizomzatot a gyerekek (és felnőttek). Így van a legnagyobb esély a lúdtalp kialakulásának, panaszossá válásának megelőzésére.
Milyen benti cipő javasolt a közösségbe járó 1-2 éves gyermekeknek?
Fontos kérdés a cipő is. Az önállóan járó gyermek, aki már stabilan átmegy a szobán, puha felszínen (mély padlószőnyeg, „habtapi” játszószőnyeg, parafa) jó, ha mezítláb közlekedik. Kemény felszínnél – parkettán, járólapon, laminált padlón – viszont szükséges a lábbeli. Itt már nem tudjuk jól használni az izomzatunkat, inkább a talaj „ütése” érvényesül. (Kérem, itt megint idézzék fel magukban a vékony talpú illetve a vastag talpú cipőben gyaloglás után érzett különbséget.) A cipőnek a kemény felszínen kettős szerepe van: a stabil kérge megtartja a bokát. Nem engedi, csak minimálisan bedőlni. A puha, lágy talp pedig a kemény talaj ütését nyeli el. Két éves életkorig általában a döntés és betét nélküli, lágy, hajlékony talpú cipők, szandálok javasoltak. A jó cipőnek és elöl nyitott szandálnak a sarokcsontot fogó részét, a kérgét megfogva, az érezhetően stabil, kemény. A talpa viszont puha, hajlékony.
A cipőmárkákkal bajban vagyok, mert szinte kivétel nélkül minden gyártótól láttam már kéreg nélküli, vagy kemény talpú lábbelit – legyen az normál vagy szupinált típus. A normál, tehát nem szupinált lábbelik közül általában a Superfit, Richter, Falcon, Primigi márkákat szoktam ajánlani, valamint a Szamos és a TD shoes (Torna Dóra cipő) NEM szupinált típusait. A szupináló cipők közül – akinek erre lenne később szüksége – a Salus lágy talpú prémium, a Torna Dóra cipő szupinált változatát, a Szamos cipő talpán a „Szamos supi” feliratút valamint a Supi+, és Supy márkákat szoktam ajánlani. Természetesen rengeteg más gyártó is készít kiváló cipőket, amik közül a szülők a kéreg stabilitásának és a talp rugalmasságának ellenőrzésével ki tudják választani a megfelelő lábbelit.
Hogyan ismerheti fel a szülő a betegség első jeleit?
Azt, hogy egy gyermeknek a „normálistól” jobban bedől-e a bokája, laposabb-e a talpa, nehéz látatlanban megmondani. Nehéz pontos leírást adni az ismérvekről. A vizesen teli, nem ívelt, “háromszög” alakú lábnyom mindenképpen aggodalomra ad okot két éves kor után. Természetesen ha csak pár milliméterre emelkedik el a talajtól a láb hosszboltozata, az sem elegendő. A lábboltozatok a testünk növekedéséig, a serdülőkor végéig alakulnak. Ha két éves kor után is erősen bedől a boka, lapos a talp, akkor javasolt a boka helyzetét korrigáló lábbeli, általában a szupináló cipő. Ennek a szükségeségét azonban mindenképpen fontos gyermekortopédussal megbeszélni. Van pár ellenjavallata is a szupináló cipőknek: a fent említett “O” láb, a befele ívelődő talp, a befele forgatott alsó végtaggal járás (csámpázás), és az is, ha valakinek gyönyörűen áll a bokája, szépen ívelődik a talpa, hiszen ilyen esetekben a sarok kidöntése akár ártalmas is lehet.
Mi történik, ha egy szülő túl korán, “megelőzésképpen” szupináló cipőt ad a járni tanuló, vagy nem régóta járó gyermekre?
Biztosan mindenki látott már a játszótéren „O” lábú, a térdei között jelentős távolsággal futkosó kisgyereket. Ez az alsó végtagi deformitás (többek között) a járás kezdetén tapasztalható, a rövid idő alatt megnőtt terheléssel függ össze. 2-3 hónap alatt egy kisgyermek az első lépéseitől akár a futásig is eljuthat. Ilyen esetekben kifejezetten káros, ha szupinált, azaz kidöntött sarkú cipőt adunk a kicsikre. Az nemcsak a bokát viszi kifelé, hanem a lábszárat is, ezzel tovább rontva a már kialakul deformitást.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Ha a gyermekeknek rendszeresen, akár heti gyakorisággal vannak lábszár vagy talpi fájdalmai, akkor különösen fontos szerepe van a lúdtalp tornának és a lábszárak, talpak finom masszírozásának. A panaszok akár a bedőlő bokák és/vagy lapos talpak miatt kialakult izomzati túlterheléséből, izomlázból, a tejsav izmokban való felszaporodásából is adódhatnak. Amennyiben a fájdalmak rendszeresek, nem múlnak a masszírozás, torna hatására, mindenképpen javasolt az ortopédiai vizsgálat. Rendszeres panaszok esetén szoktunk 3-4 hónapra a gyermek lábára egyedileg gyártott lúdtalpbetétet javasolni.
Mi történik, ha nem ismerik fel vagy nem kezelik a betegséget?
Ha valaki a serdülőkor után is „lúdtalpas” marad, nagyobb az esélye a terhelésre fokozódó láb- térd- csípő- derék- és hátfájásra. Nagyobb a kockázata a fiatal felnőtt korra kialakuló lábtőízületi kopásoknak is. Szerencsére nem minden lúdtalpas embernek vannak panaszai, de ha mégis, később nehezebb a kezelés, a panaszok megszüntetése.
A fentieken kívül mit tart még fontosak elmondani pácienseink szüleinek?
Az ortopédia nem csak a lábakkal foglalkozik. A térd- és derékfájások kezelése is ortopédiai feladat. Az iskolás korú gyermekek körében – valószínűleg a növekedéssel és esetleg a nem megfelelő izomzattal összefüggésben – gyakran alakul ki a hanyagtartás és a gerincferdülés. Ezek ebben az életkorban nem fájnak. A felismerés és korai kezelés érdekében érdemes évente ortopédiai vizsgálatra menni.
