Az ekcéma sok gyermeket érintő kellemetlen bőrjelenség, mely különösen gyakori az első életévekben. Prof. Dr. Szalai Zsuzsannát, a Heim Pál Kórház bőrgyógyászat osztályvezető főorvosát (https://gyermekborgyogyaszat.eu/) kérdeztük a betegség felismeréséről, okairól és kezelési lehetőségéről.
Milyen bőrjelenségekkel lehet találkozni ekcémás betegeknél?
A jellegzetes tünetek életkoronként változnak, ezért nem is atopiás dermatitisről, ekcémáról, hanem atopiás ekcémáról beszélünk. Egy krónikus, gyulladásos bőrbetegségről van szó, amely az esetek jelentős részében már csecsemő- vagy kisdedkorban megjelenik. Az ekcémás csecsemők bőre mindenütt száraz, diszkréten hámló. A klinikai tünetek jellemzően száraz viszkető, kipirosodott bőr képében jelentkeznek. Helyenként hólyagos, “libabőrös”, duzzadt, hámhiányos, nedvedző vagy pörkösödő területeket is láthatunk.
Melyik életkorban hol található leggyakrabban ekcéma?
Az újszülöttkori forma nem közvetlenül megszületés után, hanem az első élethónapokban jelentkezik. Ez az úgynevezett “jóindulatú” forma, hiszen ez elmúlhat – régebben azt mondtuk, kinövi a gyermek. A csecsemőkori formákra jellemzőek az elsőként az orcákon, homlokon és hajas fejbőrön megjelenő tünetek. Később előfordul a törzs bőrének kiszáradása, foltos kipirosodása. A későbbi életkorokban a végtagok feszítő oldalán szimmetrikusan, majd a hajlatokban kialakuló jelenségek jellemzőek. Minden életkorban találkozhatunk a gyulladást követő pigmenthiányos világos foltokkal, ezek átmeneti jellegűek. Erős viszketés és vakarást követő felülfertőzés esetén előfordulhat hegesedés és sötétebb, pigmentáltabb terület kialakulása.
Hogyan kapcsolódik az ekcéma és a koszmó?
Nagyon gyakori, hogy átmeneti szabályozási zavar kapcsán a fejtetőn koszmó jelenik meg diszkrét emésztési panaszok mellett. Ez seborrhoeás tünetek kíséretében látható. Nem ritka, hogy az atopiás alkatú csecsemők esetében együtt látható a két jelenség. Ilyenkor a két folyamatot együtt kell kezelni.
Mi válthat ki ekcémát?
Az ekcéma okai közt felsorolható az öröklött hajlam, immunszabályozási eltérések, a bőr határképző szerepének károsodása. Ezen kívül a légúti- élelmiszer- és kontakt allergének is szerepet játszhatnak. Az úgynevezett 2-es típusú gyulladásos folyamatok hátterét mára jól megismertük. Szerepet játszik a gyulladásos folyamatok okozta hámsérülések kórokozókkal történő felülfertőződése. Ezek megoldása jelenti a terápiás lehetőségeket.
Nem lehet figyelmen kívül hagyni az élelmiszer allergia – mint kiváltó tényező – szerepét, de fontos a helyén kezelni. Napjainkban nagy divat a különböző diétákkal kezdeni a kezelést, pedig ez csak egy szelete a terápiának, ami önmagában sokszor nem hoz megoldást. Súlyos, kiterjedt, tüneti kezelésre nem javuló és más, élelmiszer allergiára utaló tünetek esetén lehet étel eredetű allergénre gondolni. A diéta lehetőségét azonban annak megkezdése előtt mindenképpen gyermekorvossal (gyermek gasztroenterológus, gyermek bőrgyógyász, házi gyermekorvos) kell egyeztetni!
Milyen szövődményei lehetnek az ekcémának?
Az első és legfontosabb a hámsérülés okozta felülfertőződés és következményes gyulladásos állapotok. Fontos szövődmény a fájdalom, kellemetlen érzés. Ezek a tünetek (a viszketés – vakarás kör mellett) állandó feszültséget okoznak. Éjszaka alvászavarhoz vezethetnek, ez ronthatja az iskolai teljesítményt. A család minden tagja a betegre koncentrál. Ez sokszor az egyébként egészséges testvér életét is megnehezítheti. A szülőknél munkahelyi problémát, kapcsolati zavarokat is okozhat.
Hogyan kell az ekcémát kezelni?
Nagyon fontos, hogy a szülő megértse a kezelés összetett voltát. Ezt lépésről lépésre kell követni, mert ha tudjuk, hogy mi várható, sokkal jobban működik a gyógymód. Fontos megérteni, hogy nincs két egyforma eset, ezért sablonokat nem szabad követni. A kezelés mindig személyre szabott, kérdések esetén a krónikus betegek gondozásba vétele fontos.
Az atopiás bőr megfelelő hidratálása mellett szerep jut a szteroid tartalmú készítményeknek is. A kisgyermekek, serdülők esetében a súlyos, nehezen kezelhető atopiás dermatitis esetében ma már sikeresen alkalmazunk biológiai terápiát is.
Megelőzhető-e az ekcéma kialakulása vagy a fellángolása?
A fellángolások száma csökkenthető és a mértéke befolyásolható. A kiváltó tényezők kerülésével és fenntartó kezeléssel tünetmentes állapot érhető el. Immáron több ávtizede atopiás ekzemás betegekkel foglalkozva, naponta találkozom ezzel a betegséggel.
Nem csak az ország különböző pontjairól, hanem külföldről is érkeznek betegek hozzám. A kezelés és vizsgálat elérhetősége országonként, régiónként változik. Ami nem változik, hogy egy jó gyermek bőrgyógyász szakorvos által jól kezelt ekcémás betegek tünetmentesek lehetnek, hosszú éveken át.
A legtöbb beteg nehezen viseli a nyári meleget és a verejtékezést – itt kerülendő a nagy verejtékezéssel járó sport. Az uszoda klóros vize irritálhatja a bőrt. Szellős, laza, pamut ruha viselése, a téli hónapokban a lakásban pedig párologtató ajánlott. A dohányzás kerülendő az ekcémás beteggel közös zárt térben. Ha fény derül a háttérben kiváltó allergénre, annak kerülése szintén nagyon fontos.
Mi a javaslat az ekcémára veszélyeztetett vagy ekcémás csecsemők anyatejes táplálása, szükség esetén tápszer pótlása, hozzátáplálása és allergének bevezetése szempontjából?
Egyértelmű az anyatejes táplálás fontossága. Nem ördögtől való az anyatej hiánya esetén az átmeneti tápszeres pótlás, ha emellett az anyatejre való visszatérést tartjuk szemünk előtt minden esetben. A mama jólléte is fontos, hiszen ilyenkor még a baba és a mama egy egységként kezelendő. Az allergének bevezetése természetesen fokozatos legyen, közben figyeljük a csecsemő minden életfunkcióját. Az erős allergének bevezetése történhet később, de mindenképpen az anyatejes táplálás ideje alatt, az első egy évben javasolt. Az atopiás hajlamú csecsemők 4-6 hónapos korig kizárólag anyatejes táplálása ajánlott. Ha tápszer pótlásra kényszerülünk, az atopiás csecsemők esetén a hidrolizált (hipoallergén) tápszerek előnyösebbek.
Javasolt-e az újszülött és a szülő bőr-bőr kontaktusa, lehet-e védő hatása?
Roppant fontos az újszülöttek bőr-bőr kontaktusa a szülővel. A megfelelő mikrobiális flóra kialakulása elengedhetetlen és természetesen védő hatása is van. Az újszülött mikrobiális flórája fokozatosan alakul ki. Különösen császármetszés esetén, de egyéb esetben is fontos, hogy a szülők bőrflórájával minél hamarabb találkozzon és kialakuljon a megfelelő bakteriális természetes védő flóra.
Milyen gyakorisággal és módon javasolja a normál és a száraz bőrű újszülött fürdetését, hajmosását?
A napi gyors zuhany (maximum 5-10 percig), mely során a széklet-vizelet maradványok, izzadság és a táplálék maradványok eltávolításra kerülnek, nagyon fontos. Heti egynél több alkalommal nem szabad nagy kádfürdőt alkalmazni – még akkor sem, ha ezt a kicsik nagyon szeretik. Hajmosás a nagyon piciknél nem szükséges. Zuhany kapcsán a fejtetőt elég gyorsan átöblíteni. Lehetőleg olajos tusfürdőt alkalmazzunk, amely visszahidratálja a száraz bőrű csecsemő bőrét. A fürdést követően érdemes hamar (3 percen belül) bekenni a teljes bőrt a hidratáló krémmel. Ezt érdemes fürdésen kívül is naponta többször használni száraz bőr esetén.
Mit tart még fontosnak elmondani a pácienseknek és szüleiknek?
Soha ne gondoljuk, hogy az atopiás ekcéma gyógyíthatatlan. Ez komoly pszichés károkat okoz. Természetesen fontos tisztán látni a tényeket. A szülő sose érezze magát egyedül a problémájával, mert az ahogyan a fentiekben már utaltam rá, a jelenség megoldható, a beteg tünetmentessé tehető! Az atopia iskola rendezvényein sok szülő tájékozódhatott korábban a betegségről, jelenleg ez inkább az online térben érhető el ( www.atopiaiskola.hu ).
