Vörösvári úti gyermekrendelő

Dr. Schuler Zsófia Cikk Bullying – zaklatás a közösségben és az interneten

Bullying – zaklatás a közösségben és az interneten

Mostanra a legtöbb szülő (és gyermek) sajnos megismerte már a bullying, magyar kifejezéssel megfélemlítés vagy zaklatás fogalmát. A közösségi terek fejlődésével a zaklatás is szintet lépett, kialakult a “cyber bullying”, vagyis az internetes közösségi terekben való zaklatás is.

A zaklatás fogalma

A megfélemlítés lényege, hogy erőt, kényszerítést, piszkálódást és fenyegetést alkalmaznak bántalmazás, agresszív dominancia vagy megfélemlítés céljából. A viselkedés gyakran ismétlődő és megrögzött szokássá válhat. Alapfeltétele a bántalmazó (“bully”) vagy mások által egyenlőtlennek tartott fizikai vagy szociális erő. A zaklatás egy egyenlőtlen erőviszonyon alapuló ismétlődő agresszív viselkedés, melynek célja egy másik egyén fizikai, mentális vagy érzelmi bántalmazása. 

A megfélemlítés történhet egy egyén vagy egy csoport által, gyakori színtere az iskola vagy a munkahely (“peer abuse”). Bármely közösségben kialakulhat életkorra, nemre, szociális státuszra való tekintet nélkül. Akár egy családban vagy a szomszédok közt is megjelenhet. Az internetes zaklatás kifejezetten káros lehet annak időben és számban limitálatlan terjedési lehetősége miatt. 

A zaklatás hatása

A zaklatás elszenvedőjénél magányosság, depresszió, szorongás, alacsony önértékelés alakulhat ki. Súlyos esetben sajnos akár öngyilkosság is előfordulhat ha nem kezelik időben a problémát. Az Egyesült Királyságban évi 15-25 közé teszik a zaklatás következtében öngyilkosságot elkövető gyermekek számát. Sajnos Magyarországon is előfordult több ilyen eset a közelmúltban. 

A zaklató 

A kutatások szerint a zaklató fő jellemvonásai közt szerepel az irigység és a visszautasítottság érzete. Személyiségben néhányan arrogánsak és nárcisztikusak, néhányan a szorongásukat és szégyenérzetüket leplezik mások piszkálásával. Előfordul az is, hogy valaki zaklatás áldozatából válik zaklatóvá. A megfélemlítőnek gyakran nagy, de törékeny egója van – a tökéletességében való hit miatt rosszul viseli a kritikát. 

A szemlélők

A megfélemlítés gyakran egy közösség vagy csoport előtt zajlik. Sokszor a zaklató maga alakítja úgy a helyzetet, mintha a szemlélők többségének a támogatását élvezné, hisz ő “csak a többiek nevében beszél”. Ha a zaklató viselkedés nincs idejekorán megvilágítva és megszakítva a közösségben, könnyen megszokássá válik.

Az áldozat

Az áldozat gyakran hátrányos családi körülmények közül érkezik, kevés szociális képességgel, fizikálisan vagy mentálisan erőtlen, érzelmei erőteljesen befolyásolják. Sokszor valamilyen – a zaklató által – gyengeségnek tartott külső jel (túlsúly, szemüveg) is befolyásolja a szerepet. A fiúkat gyakrabban bántalmazzák fizikailag, a lányokat pedig inkább indirekt zaklatás szokta érni. 

A megoldás

A zaklatás legjobb megoldása a megelőzés. 

Minden életkorban érdemes a gyerekeket úgy nevelni, hogy kisebb eséllyel váljanak zaklatókká vagy áldozatokká. Az UpToDate adatai szerint fontos az erőszakmentes nevelés. 0-4 éves korig legjobb, ha a gyermeknek meghatározott (de nem rugalmatlan) napirendje van. Jó, ha a szülők a pozitív ösztönzéssel (dicséret, jutalom) próbálnak a gyerekre hatni. A negatív viselkedést nem érdemes reakció nélkül hagyni, de a büntetés erőszakmentes kell legyen (nincs édesség vagy esti mese). A kisiskolás korúaknál érdemes limitálni a fegyverekkel való foglalkozást, a televíziót és az internetet. A kamaszoknál a videójátékok idejének csökkentésének és a szabadban eltöltött közös programoknak van a fő szerepe. Szerencsés, ha a gyermeknek van lehetősége  iskola után jó közegbe járni (támogató amatőr sport csoport, kórus, stb.).

Megelőzési cél lehetne, hogy az oktatási intézményekben minden évben szervezzenek legalább egy előadást a tanulóknak a megfélemlítésről. Ha a közösség hallott a jelenségről és ismeri valamint elítéli azt, sokkal nehezebb kialakítani egy ilyen folyamatot. 

Ha megelőzni már késő a bajt, akkor a lehető leghamarabb reagálni kell a problémára. 

Az áldozatok válaszukban általában megpróbálják a zaklatót figyelmen kívül hagyni, jelenteni egy feljebbvalónak, vagy harcba szállnak vele. 

A zaklató figyelmen kívül hagyása nem állítja meg a folyamatot, hanem idővel ronthat rajta. A zaklatást a folyamat elején lehet a legjobban megállítani, és ebben kulcsszerepe van a szemlélőknek is. 

A feljebbvaló személy (tanár, munkahelyi vezető) fontos szerepet játszhat a zaklatás folyamatának megszakításában. Sok esetben azonban sajnos nem képzettek ilyen irányban és nem tudják, mit kéne reagálni, esetleg a bántalmazó mellé állnak, ami sokat ronthat a helyzeten. 

A bántalmazó viszony felszínén látszólag csak egy agresszor van, de az eredményességhez szükség van az áldozat hosszas elégtelen reagálására is. Olyan választ ad az áldozat, melyet mind a megfélemlítő, mind a célszemély elégtelennek tart a folyamat megszakítására. Azok az egyének vagy csoportok, akik oly módon reagálnak az első megfélemlítő próbálkozásra, mely elveszi az agresszor kedvét a további kísérletekre, könnyebben vonják ki magukat a folyamat alól. 

Jó megoldás olyan környezetet teremteni, ahol a zaklatás fogalma ismert és nem támogatott. Léteznek már most is Magyarországon olyan szervezetek, amelyek foglalkoznak a közösségi zaklatással, és iskolákban is tartanak előadásokat ( bővebb info pl. itt: https://sokszinusegoktatas.hu/hirek/hosszu-tavu-iskolai-programok-bullying-ellen ).

Források:

UpTpDate: Peer violence and violence prevention

https://ojs.mtak.hu/index.php/egfejl/article/view/8396/7331

Wikipedia: Bullying

Wikipedia: Megfélemlítés

https://sokszinusegoktatas.hu/hirek/hosszu-tavu-iskolai-programok-bullying-ellen

Kapcsolódó