Mostanra a legtöbb szülő (és gyermek) sajnos megismerte már a bullying, magyar kifejezéssel megfélemlítés vagy zaklatás fogalmát. A közösségi terek fejlődésével a zaklatás is szintet lépett, kialakult a “cyber bullying”, vagyis az internetes közösségi terekben való zaklatás is.
A zaklatás fogalma
A megfélemlítés lényege, hogy erőt, kényszerítést, piszkálódást és fenyegetést alkalmaznak bántalmazás, agresszív dominancia vagy megfélemlítés céljából. A viselkedés gyakran ismétlődő és megrögzött szokássá válhat. Alapfeltétele a bántalmazó (“bully”) vagy mások által egyenlőtlennek tartott fizikai vagy szociális erő. A zaklatás egy egyenlőtlen erőviszonyon alapuló ismétlődő agresszív viselkedés, melynek célja egy másik egyén fizikai, mentális vagy érzelmi bántalmazása.
A megfélemlítés történhet egy egyén vagy egy csoport által, gyakori színtere az iskola vagy a munkahely (“peer abuse”). Bármely közösségben kialakulhat életkorra, nemre, szociális státuszra való tekintet nélkül. Akár egy családban vagy a szomszédok közt is megjelenhet. Az internetes zaklatás kifejezetten káros lehet annak időben és számban limitálatlan terjedési lehetősége miatt.
A zaklatás hatása
A zaklatás elszenvedőjénél magányosság, depresszió, szorongás, alacsony önértékelés alakulhat ki. Súlyos esetben sajnos akár öngyilkosság is előfordulhat ha nem kezelik időben a problémát. Az Egyesült Királyságban évi 15-25 közé teszik a zaklatás következtében öngyilkosságot elkövető gyermekek számát. Sajnos Magyarországon is előfordult több ilyen eset a közelmúltban.
A zaklató
A kutatások szerint a zaklató fő jellemvonásai közt szerepel az irigység és a visszautasítottság érzete. Személyiségben néhányan arrogánsak és nárcisztikusak, néhányan a szorongásukat és szégyenérzetüket leplezik mások piszkálásával. Előfordul az is, hogy valaki zaklatás áldozatából válik zaklatóvá. A megfélemlítőnek gyakran nagy, de törékeny egója van – a tökéletességében való hit miatt rosszul viseli a kritikát.
A szemlélők
A megfélemlítés gyakran egy közösség vagy csoport előtt zajlik. Sokszor a zaklató maga alakítja úgy a helyzetet, mintha a szemlélők többségének a támogatását élvezné, hisz ő “csak a többiek nevében beszél”. Ha a zaklató viselkedés nincs idejekorán megvilágítva és megszakítva a közösségben, könnyen megszokássá válik.
Az áldozat
Az áldozat gyakran hátrányos családi körülmények közül érkezik, kevés szociális képességgel, fizikálisan vagy mentálisan erőtlen, érzelmei erőteljesen befolyásolják. Sokszor valamilyen – a zaklató által – gyengeségnek tartott külső jel (túlsúly, szemüveg) is befolyásolja a szerepet. A fiúkat gyakrabban bántalmazzák fizikailag, a lányokat pedig inkább indirekt zaklatás szokta érni.
A megoldás
A zaklatás legjobb megoldása a megelőzés.
Minden életkorban érdemes a gyerekeket úgy nevelni, hogy kisebb eséllyel váljanak zaklatókká vagy áldozatokká. Az UpToDate adatai szerint fontos az erőszakmentes nevelés. 0-4 éves korig legjobb, ha a gyermeknek meghatározott (de nem rugalmatlan) napirendje van. Jó, ha a szülők a pozitív ösztönzéssel (dicséret, jutalom) próbálnak a gyerekre hatni. A negatív viselkedést nem érdemes reakció nélkül hagyni, de a büntetés erőszakmentes kell legyen (nincs édesség vagy esti mese). A kisiskolás korúaknál érdemes limitálni a fegyverekkel való foglalkozást, a televíziót és az internetet. A kamaszoknál a videójátékok idejének csökkentésének és a szabadban eltöltött közös programoknak van a fő szerepe. Szerencsés, ha a gyermeknek van lehetősége iskola után jó közegbe járni (támogató amatőr sport csoport, kórus, stb.).
Megelőzési cél lehetne, hogy az oktatási intézményekben minden évben szervezzenek legalább egy előadást a tanulóknak a megfélemlítésről. Ha a közösség hallott a jelenségről és ismeri valamint elítéli azt, sokkal nehezebb kialakítani egy ilyen folyamatot.
Ha megelőzni már késő a bajt, akkor a lehető leghamarabb reagálni kell a problémára.
Az áldozatok válaszukban általában megpróbálják a zaklatót figyelmen kívül hagyni, jelenteni egy feljebbvalónak, vagy harcba szállnak vele.
A zaklató figyelmen kívül hagyása nem állítja meg a folyamatot, hanem idővel ronthat rajta. A zaklatást a folyamat elején lehet a legjobban megállítani, és ebben kulcsszerepe van a szemlélőknek is.
A feljebbvaló személy (tanár, munkahelyi vezető) fontos szerepet játszhat a zaklatás folyamatának megszakításában. Sok esetben azonban sajnos nem képzettek ilyen irányban és nem tudják, mit kéne reagálni, esetleg a bántalmazó mellé állnak, ami sokat ronthat a helyzeten.
A bántalmazó viszony felszínén látszólag csak egy agresszor van, de az eredményességhez szükség van az áldozat hosszas elégtelen reagálására is. Olyan választ ad az áldozat, melyet mind a megfélemlítő, mind a célszemély elégtelennek tart a folyamat megszakítására. Azok az egyének vagy csoportok, akik oly módon reagálnak az első megfélemlítő próbálkozásra, mely elveszi az agresszor kedvét a további kísérletekre, könnyebben vonják ki magukat a folyamat alól.
Jó megoldás olyan környezetet teremteni, ahol a zaklatás fogalma ismert és nem támogatott. Léteznek már most is Magyarországon olyan szervezetek, amelyek foglalkoznak a közösségi zaklatással, és iskolákban is tartanak előadásokat ( bővebb info pl. itt: https://sokszinusegoktatas.hu/hirek/hosszu-tavu-iskolai-programok-bullying-ellen ).
Források:
UpTpDate: Peer violence and violence prevention
https://ojs.mtak.hu/index.php/egfejl/article/view/8396/7331
Wikipedia: Bullying
Wikipedia: Megfélemlítés
https://sokszinusegoktatas.hu/hirek/hosszu-tavu-iskolai-programok-bullying-ellen