Vörösvári úti gyermekrendelő

Dr. Schuler Zsófia Cikk,ÚjCikk Védőoltások: gyakori kérdések és válaszok

Védőoltások: gyakori kérdések és válaszok

Mikor érdemes beadni a meningitis (gennyes agyhártyagyulladás) elleni védőoltásokat?

A rövid válasz: amint lehet, minél hamarabb.

Hogy miért? A bakteriális (gennyes) agyhártyagyulladás egy szörnyű betegség, mely kezeletlen esetben gyakorlatilag 100%-ban halálhoz vezet. Még korai felismerés és adekvát kezelés esetében is 10% körüli a halálozás. A túlélők 20%-ának súlyos, 30%-ának enyhe maradványtünetei lesznek (pl. látás- vagy halláskárosodás). Ennek a betegségnek az előfordulása az életkorral fordítottan arányos, tehát minél fiatalabb az újszülött/csecsemő, annál nagyobb az esély rá. Egy 2007-es, az Amerikai Egyesült Államokban folytatott vizsgálat szerint a betegség előfordulása 100.000 gyermekre vetítve:

– 2 hónapos kor alatt 81 eset
– 2 hónapostól 2 éves korig 7 eset
– 2-10 éves korban 0,6 eset
– 11-17 éves korban 0,4 eset volt.

Ennek megvan a maga oka. Az újszülött agyában lévő vérerek születés körül még “éretlenek”, nem működik tökéletesen a “vér-agy gát”.

Ennek következménye, hogy bármilyen baktérium, ami a keringésbe kerül (akár egy húgyuti fertőzésből), nagyon könnyen átjut az agyba és kialakíthatja a gennyes agyhártyagyulladást.

Ez a gyakorlati életben két aranyszabály következetes alkalmazását indokolja (amit nem győzök eleget hangoztatni):

Két hónapos kor alatt láz esetén azonnal kórházba kell vinni a gyereket, nem holnap, nem miután apa hazajött, nem reggel, nem amikor már eszméletlen, hanem abban a szent pillanatban amikor lázat észlelünk, csomagolni és menni kell.

A másik, hogy nem érdemes az agyhártya gyulladás elleni védőoltásokat halogatni.

Egy 2-3 hónapos csecsemőnél jóval nagyobb eséllyel alakul ki egy egyszerű fertőzésből életveszélyes agyhártya gyulladás, mint egy 4-5 hónaposnál.

Hány védőoltást lehet egyszerre beadni?

A Országos Védőoltás Továbbképző Tanfolyamon minden évben tájékoztattak minket, hogy a védőoltásokat továbbra is minél hamarabb, és minél jobban csoportosítva javasolt beadni. Egyszerre akár 4 védőoltást is be lehet adni. Ha mind a négy izomba adandó, akkor a combizomba lehet 2-2-t beadni, két oldalra, csecsemőknél. Gyermekeknél 3 év felett mind a négy végtag alkalmas erre. A meningitis elleni védekezést kifejezetten javasolt korábban, 2 hónapos korban elkezdeni. A legújabb ajánlás szerint már ebben az esetben is csak 2+1, azaz összesen 3 oltás szükséges az első évben Bexsero esetén is. Az egy éves kötelező oltáshoz (Pneumococcus elleni) előre hozták a régebben 13 hónapos korban adott bárányhimlő elleni oltás (Varilrix vagy Varivax). A 15 hós MMR (Priorix) oltás mellé előre hozták a korábbi 16 hós bárányhimlő ellenit.

Milyen időkülönbséggel adhatóak be a védőoltások?

Bizonyos védőoltásokat csak vagy egyszerre, vagy 4 hét különbséggel lehet beadni (pl. élővírus vakciák, mint a Rotarix, Rotateq, Priorix, Varilrix, Varivax). Vannak bonyolultabb esetek is, de ez a hétköznapi háziorvosi ellátást nem érinti. Az oltóanyagok többsége azonban (meningitis ellenes vakcinák, influenza ellenes, kullancs encephalitis ellenes, 2-3-4-12-18 hós kötelező oltás) inaktivált oltóanyag, amelyek beadásakor nem szükséges intervallumot tartani. Ez azt jelenti, hogy az oltások akár egyszerre, akár pár napos vagy 1-2 hetes eltolással is, egymástól függetlenül bármikor beadhatóak. A képen látható az NNK 2020-as módszertani leveléből vett táblázat az oltások együttadhatóságáról.

Milyen mellékhatásokra kell számítani?

A leggyakoribb mellékhatások az oltást követő 3 napban jelentkező hőemelkedés, láz. Ritkábban előfordulhat nyűgösség, étvágytalanság, hányinger, hányás, hasmenés, influenza szerű tünetek, vagy fájdalom vagy duzzanat az oltás beadásának helyén. Nem kell félni a láztól! A láz a szervezet normális reakciója, mely ebben az esetben az oltóanyagra válaszképp alakul ki, és a védekező rendszer aktiválódását jelzi. Az oltás következtében kialakult láz a gyermekre semmilyen életkorban nem veszélyes; rövid ideig tart, lázcsillapítóval jól csillapítható. Ha választani kell a láz és a gennyes agyhártyagyulladás közt, nos inkább az előbbi, mint az utóbbi.

Nő-e a mellékhatások előfordulása több oltás egyszeri beadásakor?

Erről is esett szó az Országos Védőoltás Tanfolyamon. A tapasztalatok szerint az oltások együtt adásakor láz gyakrabban fordult elő. Ez nem volt magas, és lázcsillapítóval jól csillapítható volt. Ennél rosszabb esetet nem említettek tavasz óta, mióta alkalmazzák a COVID helyzet miatt bevezetett új oltási rendet.

Milyen fájdalomcsillapító módszerek vannak oltás előtt/közben?

Elméleti síkon alkalmazhatóak különböző bőrre felvihető fájdalomcsillapító krémek. Ezekkel több probléma is van a gyakorlatban. Az egyik, hogy behatási ideje ezeknek általában kb. fél óra, és a bekent felületet műanyag fóliával lezárt kötéssel kell ellátni a megfelelő hatás kialakulása érdekében. Ennek kivitelezését megfelelően csak egészségügyi személyzet tudja elvégezni. Rendelői körülmények közt ez legalábbis nehézkes, a végén pedig nem éri meg, mert sajnos nem érhető el olyan mértékű fájdalomcsillapítás, hogy a gyermek ne érezzen semmit és ne sírjon. Ez ugyanis csak a bőrt érzésteleníti egy kicsit, az izmot, ahova a szuri megy, azt nem.

Ami azonban meglepően jól működik, az a Védőoltás Tanfolyamon ajánlott Shotblocker műanyag “süni”. Ez a fájdalom kapu-elméletét használja ki, azaz a környező terület nyomásérző idegvégződéseit stimulálva a gerincvelőben gátolni tudja a éles fájdalom érzékelést felfelé szállító idegpályákat. Ha valaki más mondta volna, és nem a saját szememmel látom, hogy lehetséges babát anélkül beoltani, hogy sírjon, biztosan nem hiszem el. De a “süni” alkalmazása és a pszichológiai rákészülés egyben ezt sok esetben lehetővé tette már a praxisunkban.

Nagyon sokat számít ugyanis a pszichológiai rákészülés – a szülő részéről. A gyermekek elsődleges forrása a külvilágot illetően a szülő. Fokozottan igaz ez a csecsemőkre. Ha a szülő feszült, ideges, fél, a baba megérzi és ő is “rossz előérzettel”, sírva készül az eseményre. Ezzel szemben nem egyszer láttuk azt, hogy ha a szülő kedvesen, megnyugtatóan viselkedik és beszél oltás előtt és közben a csecsemővel, az esetenként egyáltalán nem sír, vagy ha sír is, két hüppögés után egyből megnyugszik, amint felveszi a szülő. Nem könnyű feladat persze szülőként lazítani, amikor a gyereket oltják, de rendkívül hasznos a babának, ha sikerül.

Milyen pozícióban érdemes oltani?

Mindenki másképp csinálja. Van, akinek be lehet adni úgy is az oltást, hogy a baba a szülő ölében ül. Ez is nagyon jó lehetőség egyes esetekben. A legfontontosabb azonban, hogy az oltás technikailag jól kivitelezhető legyen. Ehhez 1 év alatt legcélszerűbb a fekve rögzített helyzet. Nem kell a gyerket “leszorítani”. Azt a végtagot azonban érdemes megfelelően rögzíteni, ahova az oltás kerül. Egy agysebész esetében például megkérnénk, hogy a nekünk kényelmes pozitúrában dolgozzon, vagy inkább úgy dolgozzon, ahogyan a legbiztonságosabban el tudja végezni a dolgát? Oltani nem agysebészet, de senki se örülne, ha a tű megcsúszna mert a baba puha felszínen van, vagy elrántja a lábát…

Mikor nem adható be védőoltás?

Az NNK 2020-as védőoltásokra vonatkozó módszertani levele szerint védőoltás nem adható be a következő esetekben:
– Lázas betegség
– Immunológiai károsodás
– Súlyos, oltást követő nemkívánatos esemény korábbi előfordulása
– Várandósság (Élő kórokozó tartalmú oltóanyaggal várandósság alatt nem végezhető)

NEM számít kontraindikációnak (védőoltás beadható az alábbi esetekben):
– koraszülöttség
– alultápláltság
– allergia, asthma (tojásfehérje allegia)

– több napja tartó légúti betegség köhögéssel, orrfolyással (ezek a betegek az egészségesektől elkülönítve, de olthatóak)

Koraszülöttek mikortól olthatóak?

A koraszülöttek fertőzésre való hajlama nagy, melyet a tartós kórházi ápolás, a beavatkozások, a diagnosztikus vizsgálatok, műtétek fokoznak. Az életkorhoz kötött kötelező oltásokon kívül a meningococcus és a rotavírus fertőzés elleni oltásokat klinikai állapottól függően, a kronológiai életkorban (testsúlytól függetlenül) ajánlott elkezdeni.

Források:

UpToDate: Bacterial meningitis in the neonate: Treatment and outcome

UpToDate: Bacterial meningitis in children older than one month: Treatment and prognosis

Bacterial meningitis in children older than one month: Clinical features and diagnosis

A Nemzeti Népegészségügyi Központ módszertani levele a 2020. évi védőoltásokról

26. Országos Védőoltás Továbbképző tanfolyam (2020)wikipedia : Gate_control_theory

Kapcsolódó