A hidegebb időszakban sok gyermek szenved visszatérő légúti fertőzésektől. Ennek okairól és megelőzéséről olvashatnak az alábbi cikkben.
Fertőzések régen és most
Régebben a gyerekek a közösségbe kerülés kezdetekor voltak folyamatosan betegek. A bölcsőde, óvoda első egy-két évében normális jelenségnek számít a gyakori megbetegedés. A szokványos séma szerint a gyermek három napot jár bölcsibe, majd két hétig beteg otthon – és ez így ismétlődik vég nélkül. Ez a riasztónak tűnő gyakoriság valójában az immunrendszer fejlődésének normális jele. A betegségeket a gyermek elkapja, és átesve védettséget szerez ellenük. Van azonban eszköz a szülő kezében ezek gyakoriságának és hosszának csökkentésére.
A COVID-19 éra egyik legkellemetlenebb következménye, hogy a jelenség mára a nagyobb gyermekeknél is tapasztalható. A COVID-19 betegség egyik gyakori szövődménye az immunrendszer hosszas gyengesége. A társadalom nagyobb része mostanra (megállapított vagy nem megállapított módon) átesett COVID-19 megbetegedésen. A következményes gyengébb védekezés nagyon sok gyermeket érint.
Mi számít gyakorinak?
A gyermekkori visszatérő fertőzések évi 4-12 alkalom közt normálisnak tekinthetőek az UpToDate információi szerint. Havi 1,5 betegség teljesen reális lehet a hideg időszakban. Ha ezek (főleg eleinte) két hétig tartanak, akkor ki is jön a két hét otthon, három nap a bölcsiben szám. Előfordulhat, hogy a visszatérő fertőzéseket más alapbetegség okozza (vashiányos vérszegénység, alultápláltság, valódi immunbetegség) ám az ilyen állapotoknak más észrevehető tünetei is vannak (sápadtság, fáradékonyság, extrém vékony gyermek, “furcsa” fertőzések, pl. szájpenész egy éves kor felett). A leggyakoribb ok kicsiknél a közösségbe kerülés, a nagyoknál mostanra a COVID-19 utáni állapot.
Megelőzési lehetőségek
1. D-vitamin
Az magyar és nemzetközi ajánlások szerint az őszi-téli időszakban a napsütés hiánya miatt mindenkinek javasolt a D-vitamin napi szintű pótlása. A megfelelő D vitamin szint segítséget nyújt az immunrendszernek. Rizikócsoportban (sötétebb bőrszín, túlsúly, krónikus betegség, gyakori megbetegedések, izomgyengeség, epilepszia elleni gyógyszer szedése) magasabb mennyiség bevitele ajánlott.
A pótlás ajánlott mennyisége: 1,5-6 éves korban 400-1000 NE/nap (rizikócsoportban 1000-2000 NE/nap), 6-18 éves korban 1000-2000 NE/nap (rizikócsoportban mennyiség nincs megadva, de az UpToDate adatai szerint ebben a korcsoportban a 3000 NE/nap biztonságos dózis), felnőtteknél 2000-4000 NE/nap.
2. Influenza oltás
Az influenza okozta betegséget sokan ártalmatlannak gondolják, és nem tartják szükségesnek a védőoltást ellene. Kevésbé ismert tény, hogy pl. az 1918-as influenza (“spanyol nátha”) pandémia ideje alatt az áldozatok száma 17 és 50 millió közé esett (a COVID pandémiának jelenleg 6,5 millió áldozata van a WHO adatai szerint).
Ugyancsak kevésbé ismert tény, hogy az influenza szövődményei közé tartozik a középfülgyulladás, tüdőgyulladás, az aszthma fellángolása és influenza szezonban sajnos megugrik a frissen diagnosztizált gyermekkori 1-es típusú cukorbetegek száma is. De ha valaki nem tart a szövődményektől, ésszerű beoltatni a gyermeket pusztán azért is, mert így legalább egy, minimum egy hétig tartó lázas betegséget el tudunk kerülni a szezonban.
3. Maszk, kézmosás
Maszkot a legtöbb helyen már nem kötelező viselni beltérben sem. Mégis, ha a gyermek egy zárt légtérben van sok beteg közt hosszabb időn át (orvosi váró, gyógyszertár) ésszerű feladni a maszkot a gyermek védelme érdekében. A kézmosás és kézfertőtlenítés szintén segít megelőzni a légúti betegségeket, mert ezek tárgyak (pl. kilincs) közvetítésével is terjedhetnek.
4. Egészséges étkezés
Sokan hallották már, hogy az influenza szezonban fontos a C vitamin fogyasztása. Néhány mikronutriens szerepét valóban alátámasztották tudományosan (C vitamin, D vitamin, cink, szelén, vas). Ezek hiánya vezethet ismétlődő fertőzésekhez. Negatív szerepe van az immunrendszer működésében a ultra feldolgozott élelmiszereknek (chips, gyorséttermi ételek, pizza, sütemények). A cukorban és vörös húsban gazdag és friss gyümölcsben és zöldségben szegény étrend megzavarja a bél normális baktériumösszetételét ami az immunrendszer gyengeségéhez vezet. Egy 2014-es vizsgálatban a fokhagyma kivonatot 3 hónapon át fogyasztó csoportban harmadannyian betegedtek meg légúti betegségben, mint a placebót fogyasztó kontrollcsoportban, eszerint a fokhagyma fogyasztása védelmet jelenthet a megbetegedés ellen.
5. Sok program a szabadban
A téli időszakban is – megfelelő ruházatban – javasolt a gyerekekkel minél több időt tölteni a szabadban. A kinti levegőn nem dúsulnak fel a kórokozók, és a friss levegőn végzett mozgás serkenti az immunrendszer működését. Egy 2021-es, 33 vizsgálatot magába foglaló analízisben úgy találták, hogy a szabadban végzett aktivitásnak gyulladáscsökkentő, allergiaellenes, aszthmaellenes és az NK immunsejteket növelő hatása van.
Források:
UpToDate Approach to the child with recurrent infections
https://covid19.who.int/?mapFilter=deaths
https://en.wikipedia.org/wiki/Spanish_flu
UpToDate Seasonal influenza in children: Clinical features and diagnosis
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6096634/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC8504904/
/www.hsph.harvard.edu Nutrition and immunity
