Sok meghaladott tévhit övezi a beszédfejlődést. Az alábbi cikkben olvashatják az aktuális tudományosan alátámasztott információkat a témával kapcsolatban.
A kommunikáció összetett terület. Létezik nonverbális (testnyelv, gesztusok, jelek) és verbális (szóbeli vagy írott) formája. A gyermekkori nyelvi fejlődés a gyerekeknél bizonyos stádiumokon bizonyos időben, meghatározott sorrendben halad végig. A többféle kulturális vagy a nyelvi háttér nem befolyásolja a beszédfejlődést, más tényezőknek azonban fontos szerepük lehet.
A nyelvi fejlődés legfontosabb meghatározó eleme a környezet reakciója a gyermek jelzéseire. Ez a gyermeket körülvevő szülők-nevelők barátságos válaszkészségét jelenti a gyermek megnyilvánulásaira. A könyvekről és olvasásról szerzett első pozitív élmények például hosszú távon befolyásolhatják az olvasás terén elért későbbi sikereket.
A nyelvi fejlődésben elvárt stádiumok az életkor tekintetében:
- 0-4 hó: hangot ad, hangra reagál
- 2-5 hó: gőgicsél
- 5-11 hó: gagyog
- 12 hó: szót-szavakat célirányosan használ
- 18 hó: 10-25 szavas szókincs
- 2 év: kétszavas mondat, 50 szavas szókincs
- 2,5 év: bővített mondat
- 3 év: folyékonyan beszél
Súlyos nyelvi fejlődési zavarra utaló jelek:
- nem ad hangot, nem reagál hangra – bármely életkorban
- 9 hósan nem gagyog
- 15 hósan nem mond szót célirányosan
- 18 hósan nincsenek fix célirányos szavak
- két évesen nem rak két szót egymás mellé
- beszéd nem érthető a szülőnek két évesen
- beszéd nem érthető idegennek három évesen
- a gyermek nem beszél szívesen, frusztrált a beszéd nehézségétől
- nem teljesíti az életkornak megfelelő elvárt szinteket
A beszéd késésének oka lehet a hallászavar, izom- és idegrendszeri betegség, pszichiátriai betegség (pl. autizmus spektrum zavar), a család alacsony szociális-gazdasági-edukációs helyzete, az alacsony felnőtt-gyermek arány a családban.
Az alábbiakban sorra veszünk néhány gyakori tévhitet a megkésett beszédfejlődéssel kapcsolatban:
1. “Lassabb mert kétnyelvű”
Biztosan nem oka a beszédfejlődés késésének a többnyelvű család. Sok kutatás vizsgálta a többnyelvű családban felnövő gyermekeket. Ezek egybehangzóan arra jutottak, hogy a többféle nyelven beszélő szülők nem hátráltatják hanem bizonyos területeken akár segíthetik is a beszéd fejlődését. Az ilyen családokban a gyermekek normális ütemben fejlődnek a beszéd tekintetében. Előfordulhat, hogy a nyelveket keverik akár egy mondaton belül is egy ideig. Ez azonban később magától rendeződik, és semmilyen kárt nem okoz rövid- és hosszú távon sem a nyelvi fejlődésben. A beszédfejlődés stádiumait a kevert nyelvű családban felnövő gyerekek az életkornak megfelelő elvárt szintek szerint teljesítik.
2. “Fiú és a fiúk később beszélnek mint a lányok” vagy más verzióban “Az apja/nagybátyja se beszélt három éves koráig, mégis felnőtt”
A fiúk és a lányok beszédfejlődése nagyon hasonlóan zajlik három éves kor előtt. Fiú gyermek esetén sajnos éppen, hogy nagyobb a kockázata a nyelvi késés kapcsolt fejlődési eltéréseknek. Az autizmus spektrum betegség megjelenése például gyakoribb fiú gyermekeknél. A beszédkéséssel fejlődő rokonok is valószínűleg profitálhattak volna a korai felismerésből és fejlesztésből, ha lett volna erre lehetőségük.
3. “Mindent nagyon jól ki tud fejezni, nincs szüksége sok beszédre”
A gyermek fejlődésének természetes és szükségszerű lépése a beszéd, és a beszédkésztetés elindulása egy bizonyos életkorban. Ha jelentős késés van, az komoly problémát jelez, amit időben el kell kezdeni vizsgálni, és az októl függően gyógyítani vagy fejleszteni, elkerülve a tartós károkat.
4. “Nem sokat beszél, de mindent megért”
Sajnos a szövegértés és a beszéd képessége más terület, ilyen eltérés esetén is vizsgálódni szükséges.
5. “A bölcsődében/óvodában nem beszél, de otthon igen”
A szelektív mutizmus figyelemfelhívó tünet lehet szorongásra. A szelektív mutizmusban szenvedő gyermekek csak bizonyos ismerős körülmények közt beszélnek, néha családi környezetben is csak néhány családtaggal. Célzott terápiával lehet segíteni, hogy ez ne hátráltassa a gyermek érzelmi- és beszédfejlődését.
Nagyon fontos tehát megkésett beszédfejlődés esetén minden helyzetben időben lépni és megkezdeni a gyermek vizsgálatát (a hallásvizsgálattal kezdve). Ez segíthet megelőzni a későbbi súlyos, esetleg visszafordíthatatlan állapotok kialakulását.
Források:
UpToDate Emergent literacy including language development
UpToDate Expressive language delay („late talking”) in young children
