Éppen csak kezdtünk volna kilábalni a pandémia sokkjából, de nyakunkon a háború, az infláció, az energiaválság és a klímaváltozás. Hogyan vészelhetjük át ezt az időszakot?
A harmincas-negyvenes éveiben járó generációra már 2019 előtt is jelentős teher hárult. A társadalom szerkezetének változásai éreztetni kezdték a hatásaikat. A legtöbb családban mindkét szülő dolgozik, eközben kisgyereket nevel, és próbál gondoskodni idősödő szüleiről is. Ha a túlterhelt rendszerben – ahol nincsenek tartalékok – bármi felborul (például a gyermek betegsége miatt) elkerülhetetlen a feszültség eszkalálódása.
A COVID hatására a legtöbb család több éves nehéz időszakon van túl. Lelki vésztartalékaink kimerültek. A bezártság, szeretett ismerősök vagy családtagok elvesztése, munkahelyi problémák vagy a munka elvesztése jelentős nehézségeket okozott. A kezdeti előrejelzések szerint mostanra vártuk a pandémia gyengülését, ami enyhülést hozhatott volna a nehéz éveket követően. Erre mi történt? Háború, infláció, energia- és klímaválság. Mindez negyed éven belül, három ilyen év után.
Nem meglepő, hogy ez mindenkit megvisel.
Sajnos azzal szembesülünk, hogy a világunk örökre megváltozik, és már sose lesz olyan, mint gyerekkorunkban volt. Mindenki tudta – ha például a klímaváltozás következményeire gondolunk – hogy ez be fog következni. De arra senki sem volt felkészülve, hogy ehhez három hónap alatt kell majd adaptálódni.
Mit lehet egy ilyen nehéz helyzetben tenni? Meg kell próbálni mentálisan alkalmazkodni, mert a kialakult helyzeten sokat változtatni nem tudunk. Át kell pozícionálni az elvárásainkat, át kell alakítani a megszokott képünket a világról. Megfontolni, a jelenlegi helyzetben mi a rossz és mi a jó. Meg kell találni azokat a dolgokat, amiről felismerjük, hogy kár okozása nélkül segítenek az alkalmazkodásban.
A Maslow-piramisban az alapvető szükségletek foglalnak helyet a motivációs létra alján. Nem lehetséges felsőbb szintekkel foglalkozni, míg az alsó szinten lévő igények nem teljesülnek. Amíg valaki éhes vagy fáradt, nem tud a következő lépcsőfokon szereplő egészségi vagy vagyoni biztonságával foglalkozni. Ugyanígy, amíg egészségügyi vagy anyagi vészhelyzetben van, háttérbe szorul a család, a barátok, az intimitás. És az önbecsülés, a személyes fejlődés ezen a létrán még egy-két szinttel feljebb található.
Régebben ezen a létrán szereplő dolgokkal kapcsolatban másfajta elvárásaink voltak. Ha valaki éhes volt, több és másfajta élelmiszer közül válogathatott, hogy mit fogyasszon. Ha fáradt volt, aludt egy-két napot, és nem a COVID okozta krónikus fáradtsággal ébredt utána. Az egészséggel kapcsolatos elvárások szintén másfajták voltak. Ha valaki sportolt, figyelt az étkezésére és eljárt a szűrővizsgálatokra, nagy eséllyel megőrizte az egészségét. A COVID ezt a területet is orosz ruletté változtatta. Széles körben fellép a krónikus fáradtság, a memóriazavar és a neurózis már külső ok nélkül is, gyakori szövődményként. És nem csak egy-egy ember küzd ezekkel a dolgokkal, hanem mindenki egyszerre, ami egy különleges kihívás elé állítja az egyént.
A következő lépések segíthetnek a rugalmas alkalmazkodásban, hogy megőrizhessük lelki és testi egészségünket a külső nehézségek ellenére is:
- Tudatosítsuk, hogy ez a helyzet nehéz!
A problémákkal való teljes és őszinte szembenézés első pillantásra ijesztő lehet. Azonban amíg nem tesszük meg, az aggasztó gondolatok és érzések alaktalan keselyűként fognak körözni a tudatunk peremén. Ennek eredménye egy folyamatos tudatalatti szorongás, mely végül bármilyen formában kitörhet, károkat okozva (pl. megnövekedett alkoholfogyasztás, alvászavar, evészavar, agresszió…). Mindig könnyebb egy olyan ellenféllel szembenézni, akit ismerünk. Időt kell szánni arra, hogy időnként leülünk, és számba vesszük, mi az ami aggaszt minket. Akár papíron, akár barátokkal a kávézóban, de meg kell csinálni a számvetést. Sokkal könnyebb egy feszült helyzet, ha legalább azt tudjuk, mi okozza a feszültséget. Így jobban látjuk mi az oka, ha túlreagálunk egyszerű helyzeteket.
- Fogadjuk el, hogy ez a helyzet sok embernek egyszerre nehéz!
Mostanra biztosan mindenki észrevette már, hogy mindenhol bele lehet futni ideges emberekbe. Ha két feszült ember találkozik, és nézeteltérés támad, ritkán beszélik meg barátságosan a dolgokat. Ez persze nem segíti elő az ügymenetet, legyen szó bármiről. Ha azonban sikerül a kettő közül bárkinek egy lépést hátra lépni, és realizálni, hogy most mindenki ideges, könnyebben sikerülhet normális mederbe terelni a megbeszélést.
- Tudatosan fókuszáljunk azokra a dolgokra, amelyeket megtehetünk!
Sajnos előfordulhat, hogy nem tudjuk már megvenni a kedvenc sajtunkat, ruhánkat, és a szabadidős programokat is racionalizálni kell. Ha sikerül a figyelmet arra fordítani, amit megtehetünk, az pozitív energiát adhat ebben a helyzetben. Lehet, hogy az új étel amit választunk, elkészíthető újfajta módon, és ez változatosságot hozhat a megszokott étrendünkbe. Kevesebb vagy másfajta ruha vásárlásakor sokkal jobban megfontoljuk, hogy az adott darab biztos, hogy minden szempontból megfelel-e. Így kevesebbet költünk és a bolygót se terheljük megfontolatlan tranzakciókkal. Ha pedig a kirándulás lesz a szabadidős programban a főszereplő, akkor jelentős lépéseket tettünk az egészségünk megőrzéséért.
- Használjuk az erőforrásainkat!
Minden helyen fel kell fedezni azt, ami támogat minket bármilyen apró dologgal is. Ha van valaki, akivel jó beszélgetni, érdemes felhívni többször, vagy többet találkozni vele. Ha van a munkahelyen valaki, akivel jól együtt tudunk dolgozni, érdemes megosztani vele ezt. Ha kikapcsol minket egy építő hobbi vagy tevékenység, előre ki kell jelölni azokat az időpontokat, amit erre szánunk. Ha nincs ilyen, érdemes elgondolkodni rajta, hogy belefogjunk egy olyan dologba, amit régóta szerettünk volna megtanulni, vagy megvalósítani. Bármilyen életkorban el lehet kezdeni új dolgokat, például festeni, zenélni, írni, meditálni, sportolni – az interneten bármikor találhatunk ingyenes oktató videókat a kezdeti lépésekhez.
- Ha szükséges, kérjünk segítséget!
Minden szándék ellenére előfordulhat, hogy valaki túlterhelődik. Ha úgy érezzük, hogy sok az amin most keresztülmegyünk, ez teljesen reális lehet. A cikk elején felsoroltak mutatják, hogy jelenleg bárki bármilyen anyagi vagy családi körülmények közt bármikor túlterhelődhet. Ha úgy érezzük, segítségre szorulunk, mindenképpen forduljunk segítségért. Ha a család vagy barátok nem tudnak segíteni, akkor átmenetileg professziolális segítségre is szükség lehet (pszichológus, pszichiáter, terapeuta). A jó szakember ismérve, hogy a vele való találkozások a feszültséget enyhítik. Ha ez nem alakul ki, addig kell keresni, amíg megfelelő segítséghez tud jutni az, akinek szüksége van rá.