Sok szülőben fogalmazódnak meg kérdések a gyermekek megfelelő fogápolásával kapcsolatban. Dr. Déri Katalin, a DentalKópé gyermekfogászat ( https://dentalkope.hu/ ) fogszabályozó- és gyermekfogszakorvosa válaszolt a témában felmerülő kérdésekre.
Milyen életkortól javasolt a gyermekek fogainak tisztítása, és mi a leghatékonyabb mód erre?
Amint előtörnek az első fogak, érdemes elkezdeni azok tisztítását. Fontos, hogy ez az életkornak megfelelő eszközzel történjen. A legalkalmasabbak eleinte a szilikon vagy textil, ujjra húzható fogtisztítók. Később kicsi fejű fogkefével érdemes ezt folytatni. Nagyobb gyermekek esetén a fogselyem, fogköztisztító használata is fontos része a fogmosás napi rutinjának. Hangsúlyozni szeretném, hogy a fogmosást legalább hét éves korig mindig szülői segítséggel kell elvégezni! Adjunk a gyerek kezébe fogkefét, de a végén a szülő fejezze be a fogmosást. A folyamat így biztosan elég alapos lesz. Amikor gyermekünk már nagyobb, fontos a napi ellenőrzés, hogy a fogmosás megtörtént-e. Érdemes felügyelni azt is, hogy a fogtisztítás milyen hatékonysággal zajlik. Ebben segítségünkre lehetnek a lepedékfestő tabletták is.
Elektromos fogkefét lehet-e használni a gyermekeknél, és ha igen, milyen életkortól?
Nincs ellenjavallata az elektromos fogkefe használatának gyermekkorban. Gyártanak kifejezetten gyerekeknek valót is. Ezek vidám, játékos dekorációval és kisebb fejjel, puhább sörtével készülnek. Ha a gyerek engedi vele a fogmosást – nem fél tőle, vagy maga szeretné azt használni, mert esetleg szüleitől is ezt látja – nyugodtan alkalmazhatjuk. A legfontosabb az, hogy alapos munkát végezzünk vele.
Számít, milyen fogkrémet használunk?
Fogkrém vásárlásnál a legfontosabb szempont, hogy gyerekek számára készült terméket válasszunk. A felnőttek számára gyártott fogkrémek magasabb fluorid tartalmúak. Fiatal életkorából adódóan a gyermek még nem tud alaposan öblíteni. Rendszeresen lenyelheti a fogkrémet, ami komoly következményekkel járhat.
Fogkrémből mindig a gyermek életkorának megfelelőt válasszuk. Ezeknek úgy van kialakítva a fluorid tartalmuk, hogy ne legyen káros akkor sem, ha a fogmosást még nem követi hatékony öblítés.
Fontos a mennyiség is! Pici gyerekeknek kezdetben csak egészen vékony rétegben kenjük rá a gyermek fogkrémet a fogkefére. Később már használhatunk borsónyi mennyiséget is. Az adagolásban segítségünkre lehet a fogkrémen található útmutatás.
A fluoridos fogkrém használata a későbbiekben fogorvosi vélekedés szerint javasolt. Az életkornak megfelelő dózisban és módon alkalmazva – nem lenyelve, alaposan kiöblítve a szájból – segít a fogzománc erősítésében és a fogszuvasodás megelőzésében.
Ha valahol nincs fogmosásra lehetőség étkezés után, az öblítés segíthet-e a fogak ápolásában?
Több, mint a semmi! Az öblítésnek hála talán kevesebb baktérium marad a szájban, de semmiképp nem ér fel egy fogmosással.
Mi a fogszuvasodás megelőzésének legjobb módja?
Nem árulok el nagy titkot: nem más, mint az alapos, megfelelő technikával, eszközökkel és gyakorisággal, szülői segítséggel végzett fogmosás.
Megfelelő gyakoriság alatt a minimum napi kétszeri (reggel és este), legalább két percig végzett fogmosást értem.
A fogmosáson kívül fontos a helyes táplálkozás. Minél kevesebb legyen az egyszerű szénhidrát fogyasztás. Kiemelten kerülni kell a cukros ételeket, italokat, a ragacsos, ragadós nyalánkságokat. Ezek a legkárosabbak a fogak szempontjából. Célszerű kerülni a savas, tömény gyümölcsleveket is, amik szintén károsíthatják a fogzománcot. Ha fogyasztjuk, érdemes inkább higítva adni ezeket.
A gyerek életéből persze teljes mértékben nehezen hagyható ki mindez. Érdemesebb azonban a fogyasztásukat a főétkezésekhez kapcsolni, evés után pedig alaposan fogat mosni. Minél kevesebbszer éri a fogat ilyen jellegű “támadás”, annál valószínűbb, hogy egészséges marad.
A rágást igénylő élelmiszerek előnyben részesítésével, és a pépes, puha élelmiszer elkerülésével elősegítjük a fogak öntisztulását.
Hogyan lehet a gyerekeket a helyes fogmosásra szoktatni?
Két alapvetést emelnék ki ezzel kapcsolatban. Egyrészt a rendszerességet és az ellenőrzést: ez abban segít, hogy később napi rutinná váljon a fogmosás (beépüljön a gyerek szokásrendszerébe).
Másrészt az is fontos, hogy életkorának megfelelően beszéljünk a gyermeknek a fogmosásról. Meg kell értenie a fogmosás jelentőségét, de nem célszerű túlbeszélni azt. A gyermek érzelmeire könnyebb hatni, mint a racionalitására, ezért nem érdemes belebonyolódni hosszas magyarázatokba.
A kellemes élményre törekedjünk! Vidám pillanata lehet a fogmosás a közös családi rutinnak is. Nem kell görcsösen ragaszkodni a közös programhoz, de beválhat, ha néha egyszerre mos fogat az egész család. Amikor a gyerek látja, hogy Anya és Apa közösen mos fogat a fürdőben, ő is csatlakozni szeretne. Szép lassan a játékos utánzásból berögzült, jó szokás alakul ki. A közös együttes cselekvés a mintaadáson túl alkalmat adhat a megfelelő technika megtanítására is. Így a szülői ellenőrzés is egyszerűbbé, napi rutinná válhat.
Milyen gyakran és milyen életkortól javasolt fogászati kontroll?
Félévente érdemes fogászati vizsgálatra vinni a gyerekeket. Az első vizsgálat az első fogak megjelenése után fél – egy évvel javasolt. Ekkor már az úgynevezett beszoktatás is elkezdődik. Ez hasonlóan az óvodai beszoktatáshoz, nem más, mint egy játékos ismerkedés a fogászat atmoszférájával, a helyszínnel, a fogászati székkel, műszerekkel és a fogorvossal, asszisztenssel. Az ilyen találkozók alkalmával személyre szabott tanácsadás is történik.
A rendszeres fogászati kontroll nemcsak abban segít, hogy folyamatosan ellenőrizni tudjuk a fogak fejlődését, állapotát, egészségét, hanem a helyes szokások és a hatékony fogmosás kialakításában is. Ezek a rendszeres találkozások segítik a gyermek és a fogorvos közötti félelemmentes viszony kialakítását. A fogászati ellenőrzések során – mivel általában nincs szükség komolyabb beavatkozásra – van idő és lehetőség a beszoktatásra. Ki lehet próbálni a nyálszívót, a liftezős széket, szokhatja a gyerek a turbina, azaz a fúró hangját, a víz és a levegő spriccelését a szájába a tisztítások, kisebb szájhigiéniai beavatkozások során.
Így nem akkor találkozik a gyermek a fogorvossal, fogászati rendelővel először, amikor már baj van. Nyugodt, stresszmentes körülmények között egy életre megalapozhatjuk a pozitív viszonyt a fogászati kezelésekkel kapcsolatban.
A tejfogak szuvasodása esetén is érdemes a gyerekeket hamar fogorvoshoz vinni?
A félévente ismétlődő fogorvosi kontroll kifejezetten arra való, hogy a fogorvos észrevegye a problémát, mielőtt az panaszt, vagy komolyabb gondot okozna.
Ha ez a kontroll esetleg elmaradt, a szülő vagy a gyermek veheti észre a problémás fogat. Érdemes ezzel hamar fogorvoshoz fordulni, hiszen minél kisebb a szuvasodás, annál könnyebb azt fájdalommentesen kezelni. A tejfogak szuvasodása igen gyors lefolyású lehet, s mivel fontos szerepet töltenek be a szájüregi egészség és az állcsontok fejlődése szempontjából is, vigyázni kell rájuk.
A tejfogak egyrészt biztosítják a megfelelő rágást, másrészt szükségesek a helyes, tiszta beszéd kialakulásához. Mindemellett esztétikai szempontból is fontosak. A tejfogaknak helyfenntartó szerepük is van. A maradó fogak előtörésének normál menetét segítik. Ha egy tejfog – szuvasodás miatt – túl korán eltávolításra kerül, helyfenntartó fogszabályozó készülékre lehet szükség a maradó fog előtöréséig.
A fogak előtörési sorrendjének megváltozása esetén van-e szükség vizsgálatra?
A fogak helyes előtörési sorrendjét általában a szakember tudja megállapítani. Ám ha a szülő úgy érzi, hogy valami eltér a megszokottól, mindenképp célszerű gyermekfogorvoshoz fordulni. Jobb idejében észrevenni a problémát és orvosolni azt.
Mi a teendő nagyon irreguláris helyzetű tejfogak, és megmaradó tejfog mellett előbújó szabálytalan helyzetű maradó fogak esetén?
Amennyiben a tejfog mellett tör elő a maradó fog, annak leggyakrabban az az oka, hogy nincs elég hely az állcsontban, és/vagy valamiért a fogcsíra nem optimális helyzetben fejlődött. Ilyen esetben javasolt eltávolítani az adott tejfogat, hogy a maradó fognak legyen lehetősége akár magától is a helyére vándorolnia. Ezt segíti az ajakizom és a nyelv izomzata. A tejfog eltávolítását követően a maradó fog természetes módon is a saját helye irányába mozdul. Tehát a kiesni “nem akaró” tejfogat mindenképp érdemes kihúzni.
Szabálytalan helyzetű maradó fogak esetén javasolt fogszabályozó szakorvos véleményét kérni. Ő mérlegeli, hogy az adott életkorban az adott rendellenességet el kell-e kezdeni fogszabályozóval kezelni vagy sem. A fogszabályozás szükségessége, elkezdésének ideje mindig egyedi elbírálást igényel. Bármilyen gyanú esetén érdemes akár gyermekfogorvost is felkeresni, aki ha indokoltnak találja a fogszabályozási kontrollt, javasolni fogja azt.
A fentieken kívül mit tart még fontosak elmondani pácienseink szüleinek?
Rendkívül fontosnak tartom, hogy a szülők amellett, hogy segítik gyermekük fogápolását, lehetővé teszik a rendszeres kontrollokat és gondoskodnak a kezelésekről, lelkileg is segítsenek a bizalommal teli fogorvos-gyermek kapcsolat kialakításában. Ez azt jelenti, hogy az esetleges rossz saját élményeket meg kell próbálni nem közvetíteni a gyermeknek. A szülői félelem, szorongás a gyerekre hatással van, és megnehezíti a “tiszta lappal” indulást.
Jobb elkerülni az olyan mondatokat, melyek a bizalom kiépítését hátráltathatják (“én is félek a fogorvostól” vagy “nekem is fájni szokott”). Bízzunk a választott szakember rátermettségében, felkészültségében. Meg fogja találni gyermekünkkel a közös hangot. Őszinte odafigyeléssel egy klassz, feszültségektől mentes kapcsolat kialakítására lesz lehetőség.
