Minden szülő álma, hogy a gyermeke mindent legalább a kortársainak megfelelő szinten és módon teljesítsen. Előfordul azonban, hogy a kicsik fejlődése az átlagostól eltérően alakul. A legtöbb szülő ha erről tudomást szerez, megijed, ami teljesen normális reakció. Szerencsére azonban a kisebb és nagyobb eltérések is kiskorban még igen jól fejleszthetőek, korrigálhatóak. Minél később derül fény valamilyen zavarra, és minél később kezdődik el a fejlesztés, annál kevésbé lesz képes sajnos a gyermek a kortársait behozni vagy alkalmazkodni hozzájuk.
A téma igen széleskörű, ez a cikk csak a gyakoribb jelekkel, eltérésekkel
és fejlesztési módszerekkel foglalkozik.
Csecsemőkori reflexek, izomtónus zavarok
Az első dolog, ami felhívhatja a figyelmet az eltérő fejődésre, ha bizonyos reflexek eltérően működnek a babánál. Sok ilyen reflex van (pl. Moro reflex, aszimmetrikus tónusos nyaki reflex stb.) amelyek a baba egy bizonyos korától egy bizonyos koráig kiválthatóak. Ha ezek nem szabályosak, vagy a megadott életkoron túl is fennállnak, az általában problémát jelez. Ugyanilyen fontos jel az eltérő izomtónus (ülésbe húzáskor a fejét nem emeli, egy hónaposan hasról hátra fordul stb.). Az is problémára utal, ha a mozgásfejlődési mérföldköveket nem teljesíti a végső határidőig a gyermek (pl. fél évesen nem fordul hasról hátra és vissza magától, kilenc hónapos korra nem ül egyedül).
Ezeket a jelenségeket a gyermekorvos és a védőnő az egészséges rendelés keretében rendszeresen ellenőrzi. Ha eltérést találnak, a súlyosság függvényében beutalót adnak fejlődésneurológiai szakrendelésre vagy gyógytornára.
Régóta nagyon jól bevált és kitűnő eredményekkel rendelkező módszer a Dévény-torna. Enyhe eltérés esetén elsősorban tökéletesen szintre hozza a gyerekeket. Sőt, az újszülött/csecsemő korban Dévény tornát gyakorló gyerekek a későbbiekben a kortársaikat általában lehagyják mozgásfejlődésben. Másik igen pozitív hozadéka a tornának, hogy valamilyen módon a kognitív funkciókra is stimuláló hatása van. Ezért a Dévényes gyerekek nem csak ügyesebbek, hanem okosabbak is lesznek a kortársaiknál.
Sok szülő fél elvinni a gyermeket a tornára, mert azt hallotta, hogy a babák sírnak a torna közben. Erre nagyrészt az igaz, ami a védőoltásokra: a szülő feszültségi szintje nagyban befolyásolja a gyerek reakcióját a helyzetre. A torna nem fáj, a babának nagyrészt az új helyzet a meglepő. A gyógytornászok a babákkal nagyon kedvesek, énekelnek nekik a torna közben. Ha pedig a szülő kellően (pszichológiailag) felkészülten érkezik, a babának semmi gondja nem lesz a torna közben. Ha mégis sír, az eredmény, amit a szülő már az első pár alkalom után is látni fog, magáért beszél majd. A torna után a babák fáradtak, többet alszanak, ez egy természetes dolog. Az alvás közben beépül amit tanulnak, fejlődik és érik az idegrendszerük.
Szenzoros érzékenység, spektrumzavar
A következő állomás, amikor feltűnhet az eltérő fejlődés, az evés-öltözködés-beszéd korszaka, fél éves kortól két éves korig. Némely gyerek nem hajlandó bizonyos textúrájú ételek elfogyasztására, pl. képtelenség pépessel, vagy éppen darabossal megetetni. Nem hajlandó bizonyos színű vagy állagú ételeket enni. Nagyon nehezen vált az évszakok változásánál új tipusú (pl. rövid ujjú) ruhára. Zavarja a ruhában a cetli. Zavarja az eső, a hó. Zavarják a hangos hangok. Lassan halad a beszédfejlődéssel, nem figyel, ha szólnak hozzá, de a hallásával nincs gond. Mozgásfejlődése elmaradhat. Szemkontaktust kerüli, nem hajlandó idegenekkel kontaktust felvenni. Indokolatlannal tűnő dührohamai vannak.
Nem szükséges, hogy a fent felsoroltak mindegyike jelen legyen, néha csak egy-két dologgal van probléma ezek közül. A figyelemfelkeltő jelek észlelése esetén azonban a korán elkezdett fejlesztés nagyon hatékony, és nagy segítségére lesz a gyermeknek a későbbi problémák megelőzésében.
Enyhe formában szenzoros integrációs zavart állapíthatnak meg, amire számtalan nagyon jól működő fejlesztés létezik (pl. Ayres terápia, TSMT torna, stb.).
Súlyos, életvitelt jelentősen befolyásoló zavar esetén felmerül az autizmus spektrumzavar diagnózis, ezt azonban csak az erre specializálódott szakember állapíthatja meg szigorú kritériumrendszer alapján, a lent sorszámmal felsoroltak MINDEGYIKE fennállása esetén:
- Folyamatosan, több területen fennálló zavar a szociális kommunikációban és interakciókban, mindhárom területen:
– szociális és érzelmi válaszkészség zavara (nem tud mindkét fél számára élvezetes beszélgetést fenntartani a figyelem vagy megértés hiánya miatt más emberek gondolatai vagy érzései iránt)
– probléma a szociális gesztusok értelmezésével és használatával (szemkontaktus, arckifejezések, gesztusok, testnyelv, hanghordozás)
– probléma a kapcsolatok kialakítása, fenntartása, megértése terén (pl. probléma egy szociális helyzethez való alkalmazkodással, nem tud barátokat találni még ha a barátkozás maga érdekli is)
- Korlátozott, ismétlődő mintázatok a viselkedésben, érdeklődésben és aktivitásban:
– ismétlődő sztereotíp mozgások, tárgyahsználat zavara, beszédzavar (pl. kezét nyitja-csukja ismétlődően, gyakran forog, gyakran ring előre-hátra, ismétli mások beszédének részeit)
– túlzottan ragaszkodik a megszokott rutinok ismétléséhez, nem tud ettől elszakadni (csak az út jobb oldalán lehet menni, a játékoknak bizonyos helyen kell lennie)
– a normálisnál erősebb fixált érdeklődés meghatározott dolgok iránt (buszok, menetrendek, porszívók…)
– fokozott vagy csökkent válasz szenzoros benyomásokra (bizonyos hangokra indokolatlanul érzékeny, hőmérsékletre vagy fájdalomra érzéketlen, tárgyak fokozott simogatása vagy szagolgatása)
- A tünetek a hétköznapi életben való működést zavarják.
- A tünetek korai életszakasztól kezdve fennállnak.
- A tüneteket nem magyarázza csökkent intellektus vagy más globális fejlődési zavart okozó betegség.
Ha egy gyermeket autizmus spektrumzavarral diagnosztizálnak, azonnali komplex fejlesztésen kell résztvennie. Ezt az állapotot szintén nagyon jól lehet a korai években fejleszteni. Ennek hiányában később azonban egyre nehézkesebb vagy lehetetlen lesz a társadalomba való beilleszkedés, munkavállalás.
ADHD vagy figyelemzavaros hiperaktivitás
Olyan gyerekeknél merül fel ez az eltérés, akik a normális határon túl örökmozgók. A figyelmüket könnyű elterelni de nem könnyű fenntartani, gyakran indulatosak. Az alábbiakban olvasható a DSM diagnosztikai kritériumrendszere:
A. Folyamatosan fennálló figyelemzavar és/vagy hiperaktibitás-impulzivitás, ami a fejlődést zavarja – jellemzői (1) és/vagy (2):
(1) Figyelemzavar – Öt-hat (vagy több) a következő tünetekből, mely legalább hat hónapja fennáll és a fejlődést vagy a szociális és/vagy iskolai aktivitást zavarja ( és a tünetek nem ellenkezés vagy feladat megértési zavarból keletkező eltérések):
– a., a fókuszált figyelem zavara miatt figyelmetlenségi hibákat követ el az iskolában, otthon és a munkahelyen
– b., nehéz a figyelmét hosszan fenntartani egy aktivitás során (iskolai óra, beszélgetés, olvasás)
-c., nem figyel ha közvetlen hozzá beszélnek
– d., nem követi az utasításokat egy feladat végrehajtása során, és nem fejezi be a feladatot
-e., nehézséget okoz a feladatok és aktivitások szervezése
– f., elkerüli, nem szereti és elutasítja az olyan feladatokat ami hosszas mentális erőlködést igényel (házi feladat vagy háztartási feladat, hosszú dokumentumok kitöltése
– g., elveszít feladatok elvégzéséhez szükséges dolgokat (szemüveg, kulcs, ceruza)
– h., külső inger könnyen elvonja a feladattól
– i., feledékeny a napi feladataiban
(2) Hiperaktivitás és impulzivitás – öt-hat vagy több az alábbiak közül minimum 6 hónapon át ami nem korrelál az értelmi képességeivel és a szociális és iskolai/munkahelyi aktivitást zavarja. Nem ellenséges viselkedés következménye.
-a., gyakran izeg-mozog a kezével-lábával, ha ülnie kell
-b., gyakran feláll a székből ha hosszasan ülnie kéne
– c., gyakran fut vagy mászik olyan helyzetben, amikor ez nem megfelelő
– d., nem tud csendben játszani
– e., nyughatatlan, mintha belülről hajtaná valami
– f., gyakran és sokat beszél
– g., válaszol még a kérdés befejezése előtt
– h., nem tudja kivárni a sorát
– i., gyakran félbeszakít másokat
B. Néhány figyelemzavaros vagy hiperaktív-impulzív tünet 12 éves kor előtt is jelen volt.
C. Néhány figyelemzavaros vagy hiperaktív-impulzív tünet két vagy több különböző helyen is jelen van (otthon, iskolában, munkában, barátok közt).
D. A tünetek az iskolai, szociális, munkahelyi működést zavarják.
E. A tüneteket nem magyarázza más ismert betegség.
ADHD fennállása esetén sokféle lehetőség van. Iskoláskor előtt viselkedésterápia az első választandó út. Később ezt ki lehet egészíteni iskolai programokkal, szociális tréninggel, pszichoterápiával és gyógyszeres kezeléssel is. A gyógyító beavatkozások mellett a tünetek csökkenésére lehet számítani, ami nagyban befolyásolja a gyermek iskolai előmenetelét és társadalmi beilleszkedését. Felnőttkorra a gyermekek egy része tünetmentessé válhat. Súlyos esetben kezelés nélkül felnőttkorra igen sok rizikófaktor jelenik meg (sérülések, autóbaleset, oktatásból kiesés, munka alkalmasság csökkenése, szerhasználat, pszichológiai problémák).
Igen fontos ezért az eltérő fejlődésre utaló jelek korai észlelése, és megfelelő fejlesztés alkalmazása a későbbi jó életminőség érdekében.
Források:
